magyarsag.lap.hu Beállítás kezdőlapnak Bethlen Gábor Alapítvány

A Kárpát-medence rövid leírása
A Kárpát-medence hegyei
A Kárpát-medence vizei, éghajlati jellemzői
A Kárpát-medence földje, növény- és állatvilága
Hungaricumok
A Kárpát-medence emberföldrajza, nagytáji kalauz
A MAGYAR ALFÖLD
Az Alföld tájai
Az Alföld népe és települései
Az Alföld nevezetességei
Az Alföld hitélete, híres szülöttei
DUNÁNTÚL
A Kisalföld
Alpokalja vagy őrvidék
A Dunántúli-dombság
A Mecsek és környéke
A Mezőföld
A Dunántúli-középhegység
Budapest és környéke
A Balaton és környéke
FELFÖLD
A Felföld nép- és tájtörténete
Palócföld
Kárpátalja
Az Északi-középhegység
ERDÉLY
Erdély tájai és népe
Erdély történelmi nevezetességei
Erdély egyházai és híres magyar szülöttei
Erdély magyar népcsoportjai
Pillantás a Székelyföldre
A csángók
KÁRPÁT-MEDENCEI földrajz és honismeret (B. I.)
Kezdőoldal Fórum Hasznos honlapok Kapcsolódó irodalom Feliratkozás Levelezés Hallgatható
Keresés: „Haza, a magasban” | in English  

Hungaricumok
Vannak olyan állatfajták, amilyenek a világon szinte csak itt találhatók, mert itt tenyésztették ki őket, vagy nálunk őrződtek meg. Példák:

  • Lipicai ló: kitenyésztése 1580-ban, Lipicán (ma Szlovénia) kezdődött. Európa-szerte magyar csodaként emlegették a 19. század végén a képen látható Kincsem versenylovat (szül.: 1874), amely 54 futását 54 győzelemmel fejezte be. Hat ország tizenkét lóversenypályáján veretlen maradt a Tápióbicskén tenyésztett angol telivér, amA napóleoni háborúk idején a ménest Mezőhegyesre menekítették. A magyar lipicai ménes jelenleg Szilvásváradon található. A magyar kocsihajtók nemzetközileg kiemelkedő eredményeiket főként lipicai lovakkal érik el.
  • Mezőhegyesi félvér: a 19. században Mezőhegyesen nevelt Furioso és North Star nevű angol telivér mének utódaiból tenyésztett, kitűnő lófajta.
  • Nóniusz ló: az alapító, Nonius senior 1816-tól fedezett Mezőhegyesen, a nemesítés eredményeként nagy teljesítőképességű, gyors, versenyzésre alkalmas igáslovat tenyésztettek.
  • Muraközi ló: a római korban az Alpok keleti részén kialakult nagy testű hazai hidegvérű igásló. Gazdasági szerepe csökkent, kipusztulóban van.
  • Magyar szürkemarha: egyetlen ősi szarvasmarhafajtánk, amelyet feltehetőleg még honfoglaló elődeink hoztak magukkal a Kárpát-medencébe. A 18—19. századig egyik legfontosabb exportcikkünk volt, amelyet a hajdúk lábon hajtottak el Európa nagyvárosainak vásáraiba.
  • Bivaly: őseink háziállata volt, de már csak Erdélyben található nagyobb számban.
  • Rackajuh: a Kárpát-medencében élő több rackaváltozat közül a hortobágyi rackajuh különleges típust képvisel, csavart szarvával egyedüli a világon.
  • Magyar szürkemarha-csorda a híres kilenclyukú hídnál a Hortobágyon. (A szabad ég alatt tartott állatokat évszázadokon át lábon hajtották a hajdúk Nyugat-Európa állatvásáraira, mészárszékeire.)Mangalicasertés: régi magyar tenyésztésű zsírsertés, amelynek többféle színváltozata van. Kiveszőben van, bár egyes különleges hústermékek és sonkák csak mangalicából készíthetők. Egyik típusa az Alföldön egykor népszerű szalontai sertés.
  • Jellegzetes baromfifajtáink a magyar sárga, a magyar fehér és a magyar kendermagos tyúk, az erdélyi kopasznyakú tyúk, a fodros tollú lúd, és van 25 magyar tenyésztésű galambfajtánk is.
  • A nemzetközi szövetség hivatalosan kilenc magyar eredetű kutyafajtát tart számon. Közülük legismertebbek: a komondor, a kuvasz, a magyar vizsla, a puli, a pumi, a magyar agár és az erdélyi kopó.

© Bethlen Gábor Alapítvány