magyarsag.lap.hu Beállítás kezdőlapnak Bethlen Gábor Alapítvány

A Kárpát-medence rövid leírása
A Kárpát-medence hegyei
A Kárpát-medence vizei, éghajlati jellemzői
A Kárpát-medence földje, növény- és állatvilága
Hungaricumok
A Kárpát-medence emberföldrajza, nagytáji kalauz
A MAGYAR ALFÖLD
Az Alföld tájai
Az Alföld népe és települései
Az Alföld nevezetességei
Az Alföld hitélete, híres szülöttei
DUNÁNTÚL
A Kisalföld
Alpokalja vagy őrvidék
A Dunántúli-dombság
A Mecsek és környéke
A Mezőföld
A Dunántúli-középhegység
Budapest és környéke
A Balaton és környéke
FELFÖLD
A Felföld nép- és tájtörténete
Palócföld
Kárpátalja
Az Északi-középhegység
ERDÉLY
Erdély tájai és népe
Erdély történelmi nevezetességei
Erdély egyházai és híres magyar szülöttei
Erdély magyar népcsoportjai
Pillantás a Székelyföldre
A csángók
KÁRPÁT-MEDENCEI földrajz és honismeret (B. I.)
Kezdőoldal Fórum Hasznos honlapok Kapcsolódó irodalom Feliratkozás Levelezés Hallgatható
Keresés: „Haza, a magasban” | in English  

A Kárpát-medence rövid leírása
Mi a továbbiakban a Kárpát-medence magyar népcsoportjaival, az általuk lakott és formált tájegységekkel foglalkozunk, a korábban említett négy nagytáj, az Alföld, a Dunántúl, a Felföld vagy Felvidék és Erdély sorrendben. Kezdjük az ismerkedést a legtipikusabb magyar tájjal!

Jellegzetes magyar tájkép, amilyet a Dunántúlon, Erdélyben és a Felvidéken is látniA Kárpát-medence az északi féltekén, Európa közepén található, nagyjából egyenlő távolságra az Északi-sarktól és az Egyenlítőtől, valamint az Ibériai-félsziget nyugati partjától és az Urál hegységtől. Éghajlata átmenetet képez az óceáni, a kontinentális és a földközi-tengeri mediterrán éghajlat viszonyai között, domborzatát és növényvilágát tekintve pedig Európa három nagy tájának; Nyugat-Európának, Kelet- Európának és a Balkánnak találkozóhelye. A magyar haza kulturálisan ugyanígy metszéspontjába került a szláv, a germán és a neolatin népek és nyelvek világának, vallásilag pedig a nyugati típusú (római katolikus és protestáns) kereszténység határvidékévé vált az elmúlt évezred során.

Erdélyi táj, Csíkdelne határaAz Atlanti-óceántól való távolság, az Alpok nagy hegyei, illetve keleten a Kárpátok hegykoszorúja nyújtotta védettség kiegyensúlyozott éghajlati és időjárási viszonyokat teremt a Kárpát-medencében. A tél nem túl zord, a nyár nem túl forró; a széljárás és a csapadék mennyisége évszakonként, helyenként változó, de megfelelő ahhoz, hogy a kedvező domborzati, természeti és talajadottságokat felhasználva az ember színes és változatos életet fakasszon.

A táj és az ember kölcsönösen formálja egymást. A művelésre fogott, lecsapolt mocsarak, az elgátolt árterek, a kiirtott erdők, a feltört legelők helyén kiviruló gabonatáblák, kertek, szőlők és települések új arculatot adnak a természeti tájnak, művelt tájjá formálva azt. A táj természeti adottságai, domborzati és talajviszonyai, földrajzi helyzete viszont korlátot és keretet is szab az ember tájalakító tevékenységének. Ezt a történelmi, gazdasági, társadalmi viszonyok is befolyásolják.

Az Európa szívében helyet foglaló Kárpát-medence a természet erőinek nagyszerű harcából született, ahol a föld szerkezete, domborzata, éghajlata és vízhálózata páratlan egységbe forrt össze az ember kultúrtájat alakító tevékenységével. Erről a tájról írta Petőfi Sándor Magyar vagyok című versében az alábbi sorokat:

„Magyar vagyok. Legszebb ország hazám
Az öt világrész nagy terűletén.
Egy kis világ maga. Nincs annyi szám,
Ahány a szépség gazdag kebelén.
Van rajta bérc, amely tekintetet vét
A Kaszpi-tenger habjain is túl,
És rónasága, mintha a föld végét
Keresné, olyan messze-messze nyúl.”


Dunántúli táj a Mecsek környékénA Kárpát-medence páratlan szépségű földrajzi egységét a Kárpátok 1500—2600 méter magas és 150—200 km széles hegykoszorúja öleli át. A medence belső területét azonban a hegységek és a nagy folyók további részekre szabdalják.

A Kárpát-medence területének mintegy kétharmad része az 500 méteres tengerszint feletti magasságnál alacsonyabban fekszik, s majdnem fele a 200 méteres szintmagasságnál is alacsonyabb terület. Ezek az alacsonyabb területegységek: a Dunántúli-középhegységtől északnyugatra fekvő Kisalföld, tőle délkeletre a Duna— Dráva által határolt Dunántúli-dombság, a Duna és az Erdélyi-középhegység között elterülő hatalmas Alföld, az Erdélyi-középhegységtől keletre pedig az Erdélyi-medence.

A Kárpát-medence közepén, az addig nyugatról kelet felé folyó Duna egy éles kanyarral (Dunakanyar) délre vált. A Duna ölelésében elterülő táj a Dunántúl.

A Dunától keletre fekszik az ugyancsak több tájegységre tagolható Alföld.

A Kárpát-medence térképeA Duna és a Tisza folyóktól északra terül el a hegy-völgyes Felföld (Felvidék), melynek északkeleti részét Kárpátaljának is nevezik. Az Alföldet délkeletről határoló hegyeken, erdőkön túl terül el Erdély.

Az ötödik nagy tájegység a Dunántúltól délre, az Alföldtől délnyugatra fekvő egykori Délvidék: magyarlakta területeit részben a Dunántúl (Muraköz, Baranyai-háromszög), de főként az Alföld (Bácska, Bánság) részeként tárgyaljuk.

Most tekintsük át a térkép segítségével a Kárpát-medence természeti adottságait!


© Bethlen Gábor Alapítvány