magyarsag.lap.hu Beállítás kezdőlapnak Bethlen Gábor Alapítvány

A Kárpát-medence rövid leírása
A Kárpát-medence hegyei
A Kárpát-medence vizei, éghajlati jellemzői
A Kárpát-medence földje, növény- és állatvilága
Hungaricumok
A Kárpát-medence emberföldrajza, nagytáji kalauz
A MAGYAR ALFÖLD
Az Alföld tájai
Az Alföld népe és települései
Az Alföld nevezetességei
Az Alföld hitélete, híres szülöttei
DUNÁNTÚL
A Kisalföld
Alpokalja vagy őrvidék
A Dunántúli-dombság
A Mecsek és környéke
A Mezőföld
A Dunántúli-középhegység
Budapest és környéke
A Balaton és környéke
FELFÖLD
A Felföld nép- és tájtörténete
Palócföld
Kárpátalja
Az Északi-középhegység
ERDÉLY
Erdély tájai és népe
Erdély történelmi nevezetességei
Erdély egyházai és híres magyar szülöttei
Erdély magyar népcsoportjai
Pillantás a Székelyföldre
A csángók
KÁRPÁT-MEDENCEI földrajz és honismeret (B. I.)
Kezdőoldal Fórum Hasznos honlapok Kapcsolódó irodalom Feliratkozás Levelezés Hallgatható
Keresés: „Haza, a magasban” | in English  

Az Alföld hitélete, híres szülöttei
A görög katolikusok fő zarádokhelye Máriapócs temploma, oltárán a csodatevő SzűzanyávalAz Alföld népe három, egymástól különböző nyelvjárást beszél: a Dél-Alföldön, Kecskemét és Szeged környékén az úgynevezett ö-ző (szögény, könyér, teröm), a Hajdúságban az í-ző (szegíny, kenyír, kemíny), Szolnok, Szabolcs és Bereg vidékén az e-ző (szegény, kenyér, kemény) nyelv használatos.

Vallásilag is megosztott az Alföld magyarsága. A többség — akárcsak az egész Kárpát-medencében — római katolikus, akik Magyarország e részén a szeged-csanádi, a váci és a debreceni, a Vajdaságban a szabadkai, a Bánságban a nagybecskereki és a temesvári, a Partiumban a nagyváradi és a szatmári, Kárpátalján pedig a munkácsi római katolikus püspökségekhez tartoznak. A kalocsai érsek az ország második számú katolikus egyházi vezetője az esztergomi érsek után.

Tákos református temploma jellegzetes magyar építészeti alkotásA római pápát egyházi vezetőjükként szintén elismerő magyar görög katolikusok legnagyobb számban az Észak-Alföldön, főként Szabolcs-Szatmárban és Kárpátalján élnek, püspökségük székhelye Nyíregyháza/ Hajdúdorog, illetve Ungvár és Nagyvárad, legismertebb búcsújáróhelyük Máriapócs.

A protestánsok közül hazánkban a református egyháznak van a legtöbb híve. Sokan élnek az Alföldön, ahol a „kálvinista Rómának” nevezett Debrecen református intézményei, teológusai és hívei a 17. század óta rendkívüli szerepet játszottak nemcsak a magyar, hanem az európai reformációban is. A Hajdúság és Bihar mellett református többséget találunk a Nagykunságban, a török kort átvészelt három városban, Cegléden, Kecskeméten, Nagykőrösön és a Duna-mellék néhány településén, a Partium és Kárpátalja egyes vidékein is. Az Alföldön református püspökségek működnek Debrecenben, Nagyváradon, Beregszászon, illetve a Vajdaságban Bácsfeketehegyen.

Az evangélikus egyháznak jórészt a szlovák és a német nemzetiség körében vannak hívei hazánkban az Alföldön is. Ők nagyrészt a Bánság, a Viharsarok, Szatmár és a Nyírség szlováksága és németsége köréből valók; a magyarok száma köztük csekély.

Zsidótemető KisvárdánMég szerényebb a magyar hívek száma a görögkeleti vagy pravoszláv vallás követői között. Az Alföld peremvidékén lakó szerbek, románok, ukránok többsége tartozik hozzájuk.

Az izraelita felekezet tagjainak száma a második világháború alatti holokauszt miatt az Alföldön megfogyatkozott. A magyar zsidóság jelentősebb számban Kárpátalján és Szatmárban élt, egykori központja Nagyvárad volt. Nagykálló csodarabbijának sírja a világ zsidóságának egyik zarándokhelye. A szegedi zsinagóga sokak által látogatott, remek építészeti alkotás.

Kiskunfélegyháza központja a városházávalAz egyházi székhelyek általában oktatási-kulturális központok is, ahol az uralkodó vallás tanai, eszményei az intézmények életére, az emberek nevelésére, szemléletére befolyással vannak.

Az Alföldről a magyar nemzet igen sok kiválósága származik. Közülük itt néhányat említünk. Az Alföldön, Kiskőrösön született, de Kiskunfélegyházán nevelkedett világszerte legismertebb költőnk, Petőfi Sándor, aki így vall erről Szülőföldemen című versében:
„Itt születtem én ezen a tájon
Az alföldi szép nagy rónaságon,
Ez a város születésem helye,
Mintha dajkám dalával vón tele,
Most is hallom e dalt, elhangzott bár:
Cserebogár, sárga cserebogár!”
Bácska fővárosa, Szabadka a szép városházávalKiskunfélegyházán született 20. századi gyermekirodalmunk népszerű alkotója, Móra Ferenc, a közeli Kecskeméten pedig Kodály Zoltán zeneszerző, a nagy népzenegyűjtő tudós, illetve első nagy drámaírónk, a Bánk bán szerzője, Katona József.

Az alföldi táj és a szülőföld szeretete átsüt Szeged szülötte, Juhász Gyula versein is.

Pipacsot éget a kövér határra
A lángoló magyar nyár tűzvarázsa.

A Tisza szinte forr, mint néma katlan,
Mit izzó part ölelget lankadatlan.

Selyem felhői sápadt türkisz égnek,
Bolyongó vágyak mély tüzében égnek.

S a végtelen mezőkön szőke fényben
Kazlak hevülnek tikkatag kövéren.

Fülledt a csönd, mint ha üres a kaptár,
Keleti lustán szunnyad a magyar nyár.

(Juhász Gyula: Magyar nyár, 1918)
Maczkó Mária népdalénekes mezőségi népviseletben énekelSzeged szülötte a kiváló néprajztudós, Bálint Sándor. A leghírhedtebb betyár Rózsa Sándor, aki az 1848—49-es szabadságharcban vitézül harcolt, s a leghíresebb nótaszerző, Dankó Pista is Szegeden született. A szegedi Tudományegyetem professzora volt Szent-Györgyi Albert, aki 1937-ben Stockholmban orvosi Nobel-díjat kapott.

A szomszédos bácskai nagyváros, Szabadka szülötte Kosztolányi Dezső, aki versében mély fájdalommal szól Trianonban elcsatolt szülőföldjéhez:
Szülőföldemnek bús határa, hajh,
elér-e még a bánat és sohaj?

Mert hozzád többé nem visz a vonat,
csak így emelhetem rád arcomat.

Gyermekkorom, áldott gyermekkorom,
Te hontalan, hozzád kiáltozom.

Bölcsők, koporsók, temetői por
És templomok ormán az estbibor.

Kis iskolánk, amelybe a harang
Oly édesen beszélt, akár a lant.

Lombok, virágok és színes kavics
A sínek mellett. Hullámos Palics (…)

(Kosztolányi Dezső: A bús férfi panaszai, 1924)
A Bánság, Nagyszentmiklós szülötte Révai Miklós nyelvtudós és Bartók Béla zeneszerző, a magyar népzenetudomány világhírű mestere. Temesvár adta a hittudós Temesvári Pelbártot és az építész-író Kós Károlyt, s a közeli Magyarpécskán született a 20. század legjelentősebb kultúrpolitikusa, gróf Klebelsberg Kunó. Ugyancsak e tájról származik a nagy osztrák költő, Nicolaus Lenau, s Adáról a jeles magyar nyelvész, Szarvas Gábor. Gyuláról vándorolt el Albrecht Dürer családja, s itt született Erkel Ferenc, a magyar operamuzsika atyja, a szomszédos Gyulaváriban világhírű fizikusunk, Bay Zoltán. A Nagykunságból, Karcagról származik néprajztudósunk, Györffy István.

Pipacsmező Nagyszalonta környékénAz Alföldön született költők és írók közül Debrecen városából való a 18. század legnagyobb magyar költője, Csokonai Vitéz Mihály meg a Lúdas Matyi szerzője, Fazekas Mihály. Aradról való a 20. század jeles lírikusa, Tóth Árpád, Szatmárról pedig Dsida Jenő.

Arany János Bihar megyében, Nagyszalontán született. Versében mondja:
„Szülőhelyem Szalonta,
Nem szült engem szalonba;
Azért vágyom naponta
Kunyhóba és vadonba.”
Nagyszalontán született fia, Arany László, illetve Sinka István költő, Zilahy Lajos író. E környékről való Kinizsi Pál és a legendás Toldi Miklóst is ide képzelte Arany.

Ahol Kölcsey is nyugszik. Csónakos fejfák Szatmárcseke temetőjébenBihar fővárosa, Nagyvárad ringatta a nagy nemzetnevelő, egyetemalapító bíboros Pázmány Péter, valamint Teleki Mihály erdélyi fejedelem bölcsőjét, s a város szellemi gyermeke Ady Endre, a nagy költő.

Észak-Tiszántúl, illetve a Partium e vidéke adta a magyarságnak a híres bibliafordítót, Károli Gáspárt, Erdősi (Sylvester) Jánost, Bessenyei Györgyöt, a magyar nyelv és irodalom régi ápolóit, illetve Bakócz Tamást, a pápajelölt bíborost. E táj szülötte a Himnusz költője, Kölcsey Ferenc s a 20. század két nagy prózaírója, Krúdy Gyula és Móricz Zsigmond is.


© Bethlen Gábor Alapítvány