magyarsag.lap.hu Beállítás kezdőlapnak Bethlen Gábor Alapítvány

A Kárpát-medence rövid leírása
A Kárpát-medence hegyei
A Kárpát-medence vizei, éghajlati jellemzői
A Kárpát-medence földje, növény- és állatvilága
Hungaricumok
A Kárpát-medence emberföldrajza, nagytáji kalauz
A MAGYAR ALFÖLD
Az Alföld tájai
Az Alföld népe és települései
Az Alföld nevezetességei
Az Alföld hitélete, híres szülöttei
DUNÁNTÚL
A Kisalföld
Alpokalja vagy őrvidék
A Dunántúli-dombság
A Mecsek és környéke
A Mezőföld
A Dunántúli-középhegység
Budapest és környéke
A Balaton és környéke
FELFÖLD
A Felföld nép- és tájtörténete
Palócföld
Kárpátalja
Az Északi-középhegység
ERDÉLY
Erdély tájai és népe
Erdély történelmi nevezetességei
Erdély egyházai és híres magyar szülöttei
Erdély magyar népcsoportjai
Pillantás a Székelyföldre
A csángók
KÁRPÁT-MEDENCEI földrajz és honismeret (B. I.)
Kezdőoldal Fórum Hasznos honlapok Kapcsolódó irodalom Feliratkozás Levelezés Hallgatható
Keresés: „Haza, a magasban” | in English  

A Kisalföld
A Kisalföld fővárosa, Győr főtere madártávlatbólA Kisalföld az ország északnyugati sarkában fekvő síkság, területe kb. egytizede (10 ezer km2) az Alföldének. Termékeny földjét az e tájon több ágra szakadó Duna és mellékfolyói, délről a Rába, a Rábca, a Répce, a Marcal, északról pedig a Vág folyó öntözik. Nyugatról a Dévényi-szorosonát az óceáni szelek által leglátogatottabb e táj, több csapadékot is kap, mint a keleti részek. Itt találjuk az egykor áthatolhatatlan nagy mocsárvidéket, a Hanságot és a Fertő tavat. A folyók e tájat néhány kisebb tájegységre tagolják. A Kis-Duna által körülzárt, gazdagon termő Csallóköz — az Árpádok óta folyamatosan magyarlakta, hatalmas sziget — ma Szlovákiához tartozik. (A Duna határon túli szakaszán épült a 20. század végén — s környezetkárosító hatása miatt a két ország között sok vitát okozott — a bősi (gabčikovói) vízierőmű.) A Duna magyarországi oldalán fekszik az Öreg-Duna és a Mosoni-Duna által övezett Szigetköz. Régen itt szokásban volt a halászat, az ártéri legeltetés, sokáig még az aranymosást is űzték. A Rábaköz szorgos földművelő magyarjai az ország legkitűnőbb szarvasmarha-tenyésztőivé, parasztpolgáraivá váltak, akik népi hagyományaikat, viseletüket is sokáig megtartották. E vidék két központja, Csorna és Kapuvár vásárairól, tejtermékeiről (tej, túró, tejföl, sajt), cukorrépájáról és népművészetéről nevezetes. A Marcal-medence ugyancsak módos parasztpolgárok lakhelye, ahol a gazdagon termő föld búza-, árpa-, kukorica- és cukorrépaterméssel hálálja meg a munkát. A medence déli peremén találjuk a híres Somló hegyet, amelynek vulkáni lankáin terem a „nászéjszakák bora”, a Juhfark és a nemes Somlói rizling. Közelében van a Ság-hegy, ahol szintén finom borok teremnek. E tájtól köszön el az alábbi sorokkal Berzsenyi Dániel Búcsúzás Kemenes-Aljától című versében:
„Messze setétedik már a Ság teteje,
Ezentúl elrejti a Bakony erdeje,
Szülőföldem, képedet:
Megállok még egyszer, s reád visszanézek.
Ti kékellő halmok! Gyönyörű vidékek!
Vegyétek bús könnyemet.”
A Marcal-medence szélén fekszik az iskoláiról és húsiparáról nevezetes Pápa városa, a dunántúli reformátusság központja. Hat évszázados híres kollégiumában olyan honfiak tanultak, mint Petőfi Sándor, Jókai Mór vagy a 20. század kiváló költője, Nagy László.

Pannonhalma, a bencés apátság. A világörökség részeA Dunát kísérő Komáromi-síkság keskenyedő sávja alkotja a Kisalföld keleti végvidékét. Itt leljük a lovairól, méneséről és baromfitenyésztéséről nevezetes Bábolnát, a határfolyóvá tett Duna által kettészelt Komárom városát, mely nagy írónk, Jókai Mór és Lehár Ferenc, az operett világhírű mesterének szülőhelye. E város volt az 1848—49-es szabadságharc — Klapka György tábornok által védett — mentsvára. A Kisalföld fővárosa, Győr az ország egyik legjelentősebb ipari központja, egyben a szárazföldi és vízi közlekedésnek, a kereskedelemnek is csomópontja. Hajdan malomipara, ma inkább a nagy múltú Rába Gépgyár termékei és az új Audi autómotorok révén híres. Szerte Európában ismerik a finom győri kekszet is. Győrött sok régi műemléket találhatunk, székesegyházában őrzik például Szent László király hermáját. Győrhöz közel találjuk a „legnagyobb magyar”, gróf Széchenyi István szülőhelyét, Nagycenket, a gyönyörű parkkal övezett családi kastéllyal. A közelben fekszik Fertőd, a pompás Esterházy-kastéllyal, ahol egykor még Mozart és Haydn, Beethoven és Liszt is zenélt. Lébény őrzi egyik legszebb és legrégibb középkori templomunkat, Pannonhalma bencés apátsága pedig már a világörökség része.


© Bethlen Gábor Alapítvány