magyarsag.lap.hu Beállítás kezdőlapnak Bethlen Gábor Alapítvány

A Kárpát-medence rövid leírása
A Kárpát-medence hegyei
A Kárpát-medence vizei, éghajlati jellemzői
A Kárpát-medence földje, növény- és állatvilága
Hungaricumok
A Kárpát-medence emberföldrajza, nagytáji kalauz
A MAGYAR ALFÖLD
Az Alföld tájai
Az Alföld népe és települései
Az Alföld nevezetességei
Az Alföld hitélete, híres szülöttei
DUNÁNTÚL
A Kisalföld
Alpokalja vagy őrvidék
A Dunántúli-dombság
A Mecsek és környéke
A Mezőföld
A Dunántúli-középhegység
Budapest és környéke
A Balaton és környéke
FELFÖLD
A Felföld nép- és tájtörténete
Palócföld
Kárpátalja
Az Északi-középhegység
ERDÉLY
Erdély tájai és népe
Erdély történelmi nevezetességei
Erdély egyházai és híres magyar szülöttei
Erdély magyar népcsoportjai
Pillantás a Székelyföldre
A csángók
KÁRPÁT-MEDENCEI földrajz és honismeret (B. I.)
Kezdőoldal Fórum Hasznos honlapok Kapcsolódó irodalom Feliratkozás Levelezés Hallgatható
Keresés: „Haza, a magasban” | in English  

Palócföld
Rozsnyó (Roľnava) főtere a Gömöri hegyek aljánA Vág folyótól a Hernádig húzódó magyarlakta területre, az egykori Hont, Nógrád, Heves, Borsod és Gömör vármegyék sajátos viseletű, „á-zó” nyelvjárásban beszélő népére régóta a palóc megjelölést használják, ezért e tájat a néprajzosok Palócföldnek is nevezik. Róluk ír nagy szeretettel a táj szülötte, Mikszáth Kálmán A jó palócok című elbeszéléskötetében és több regényében. A Palócföld határait a néprajztudomány még nem határozta meg pontosan, de népének tájszólása és népművészete néhány sajátossága alapján körvonalazható. Házaikat a 19. században még főleg fából építették, tároló bútorként fából ácsolt szuszékokat használtak, maguk szőtte ruhákat és jellegzetes főkötőket viseltek. A híres gömöri fazekasság a habán hagyományokra épülő stílust alakított ki. A Palócföldön belül, a Sajótól délre a Zagyváig mintegy félszáz faluban élnek az ősi kultúrájukat őrző, állattartó barkók, Borsod megye nyugati felében pedig a matyók, akik három katolikus települést laknak: Mezőkövesdet, Szentistvánt és Tardot. Ők főként nyári mezőgazdasági idénymunkával, summásként keresték kenyerüket a távoli nagybirtokokon. Megőrizték viseletüket, hagyományaikat, csodálatos hímzéskultúrát fejlesztettek ki. Róluk szól Szabó Zoltán: Tardi helyzet (1936) és Cifra nyomorúság (1937) című híres szociográfiája. Az Alföld és Felföld találkozása a Galga mente népszokásaiban, népművészetében sajátosan ötvöződik és önállósul.

Nyitra város közelében, a Gimes- és a Zobor-hegyek aljában, ősi kultúráját elszigeteltségében megőrző, tizenkét faluból álló magyar közösséget találunk, a Zobor-vidék magyarságát. Kodály Zoltán itt kezdte népzenei gyűjtéseit, az egyik közismert szép népdalunk „A csitári hegyek alatt” kezdetű is innen való.

© Bethlen Gábor Alapítvány