magyarsag.lap.hu Beállítás kezdőlapnak Bethlen Gábor Alapítvány

A Kárpát-medence rövid leírása
A Kárpát-medence hegyei
A Kárpát-medence vizei, éghajlati jellemzői
A Kárpát-medence földje, növény- és állatvilága
Hungaricumok
A Kárpát-medence emberföldrajza, nagytáji kalauz
A MAGYAR ALFÖLD
Az Alföld tájai
Az Alföld népe és települései
Az Alföld nevezetességei
Az Alföld hitélete, híres szülöttei
DUNÁNTÚL
A Kisalföld
Alpokalja vagy őrvidék
A Dunántúli-dombság
A Mecsek és környéke
A Mezőföld
A Dunántúli-középhegység
Budapest és környéke
A Balaton és környéke
FELFÖLD
A Felföld nép- és tájtörténete
Palócföld
Kárpátalja
Az Északi-középhegység
ERDÉLY
Erdély tájai és népe
Erdély történelmi nevezetességei
Erdély egyházai és híres magyar szülöttei
Erdély magyar népcsoportjai
Pillantás a Székelyföldre
A csángók
KÁRPÁT-MEDENCEI földrajz és honismeret (B. I.)
Kezdőoldal Fórum Hasznos honlapok Kapcsolódó irodalom Feliratkozás Levelezés Hallgatható
Keresés: „Haza, a magasban” | in English  

Kárpátalja
Huszt vára a hegyoromra épült, alatta folyik a TiszaKárpátalján a munkácsi vár, a Vereckei-szoros, Ungvár, Beregszász, Nagyszöllős nevét említjük, mint amelyek híre túlnő a vidéken. Husztról írta Kölcsey a sokszor idézett bátorító sort: „Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derül!”

Kárpátalját az első világháborút követően Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros vármegyéinek területéből alakították ki. A trianoni döntéssel került Csehszlovákiához. Az 1938-as bécsi döntéssel — a Felvidék e 12 ezer km2-nyi területe magyar többségű tájaival együtt — ismét visszakerült Magyarországhoz, kisebb részét az önállósult Szlovákia kapta. A második világháború után az 1947-es párizsi békeszerződés a győztes Szovjetuniónak, s azon belül az Ukrán Szocialista Szovjet Köztársaságnak ítélte Kárpátalját, Kárpátontúli Tartomány néven. 1991-től, a Szovjetunió szétbomlása és Ukrajna önállóvá válása óta e terület Ukrajna egyik önálló közigazgatási egységeként működik.

Munkács vára a Rákócziak, Thököly, Zrínyi Ilona és a kuruc hősök emlékét idéziA hivatalos népszámlálási adatok szerint e vegyes nemzetiségű tartománynak 1910-ben 600 ezer lakosa volt, amelyből 185 ezer, 31% vallotta magát magyarnak, 56% ruténnak, 11% németnek. Az 1930-as csehszlovákiai adatok szerint Ruszinszko tartománynak 734 ezer lakosa volt, amelyből 446 ezer (60%) a rutén, 117 ezer (16%) a magyar, 92 ezer (12,5%) a zsidó, s 5% a szlovák népesség aránya.

1989-ben a tartomány 1 millió 245 ezer lakosából 977 ezer (78,4%) ukrán, 156 ezer (12,5%) a magyar, 4% az orosz, 2,4% a román, 1% a cigány népesség aránya, miközben a németek, a szlovákok és a zsidók aránya fél százalék alá esett.

A sztálini önkényuralom kárpátaljai magyar áldozatainak emlékműve SzolyvánA magyarok zöme egy tömbben, a határ menti félszáz kilométer széles sávban él. Őseik lakóhelyeiről, különösen a városokból egyre inkább kiszorulnak, amit jól mutat, hogy azokban a városokban — Ungváron, Munkácson, Nagyszöllősön —, ahol 1910-ben még 75—80%-os volt az össznépességben a magyarok aránya, jelenleg mindössze 8%, illetve Nagyszöllősön 12,5%. A tízezer lakosú határvárosban, Csapon, ahol 99% volt a magyarság aránya, jelenleg még 40%, a 30 ezer lakosú Beregszászon, ahol 96%-os volt az arányuk, jelenleg 52% a magyar, ami összefügg a lassúbb fejlődéssel és a viszonylag kisebb számú betelepítéssel. A rendkívül hátrányos helyzetű, a tiszai árvizek által leginkább veszélyeztetett kárpátaljai magyarság a rendszerváltás után magyar kormányzati és civil összmagyar támogatással új intézményeket hozott létre és működtet. Ezek közé tartozik például a Beregszászi Magyar Tanárképző Főiskola, az Illyés Gyula Nemzeti Színház Beregszászon, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, az Ung-Bereg Kiadó stb. Létrejött a római katolikus püspökség, működik a Szent Ferenc misszió, és újjáéledtek a görögkatolikus és a református püspökségek is Kárpátalján. Ősi magyar motívumokat hordoznak a régi szövőszéken alkotott beregi szőttesekE tájegység hitéletének sajátos vonása, hogy a magyar közösségekben a reformátusok vannak többségben, mintegy 100 ezren, a római katolikusok számát ezerre, a magyar görögkatolikusokét pedig 30 ezerre becsülik. Az egyházi adatok szerint a kárpátaljai magyarság valóságos száma legalább kétszázezerre tehető, akiknek zöme falun és földművelésből, kézműves munkákból él. Magyarországon jó piaca van a híres beregi szőttesnek és más kézműipari termékeknek, Ukrajnában az almának, gyümölcsnek, zöldségnek és más terményeiknek.

Kárpátalján ringott bölcsője Werbőczy István országbírónak, több évszázadon át használt törvénykönyvünk, a Tripartitum szerzőjének, Szepsi Csombor Mártonnak és Misztótfalusi Kis Miklósnak, Rákóczi Ferencnek és Erdélyi Jánosnak, Munkácsy Mihálynak s Ugocsa urainak, a Perényieknek.

© Bethlen Gábor Alapítvány