magyarsag.lap.hu Beállítás kezdőlapnak Bethlen Gábor Alapítvány

A Kárpát-medence rövid leírása
A Kárpát-medence hegyei
A Kárpát-medence vizei, éghajlati jellemzői
A Kárpát-medence földje, növény- és állatvilága
Hungaricumok
A Kárpát-medence emberföldrajza, nagytáji kalauz
A MAGYAR ALFÖLD
Az Alföld tájai
Az Alföld népe és települései
Az Alföld nevezetességei
Az Alföld hitélete, híres szülöttei
DUNÁNTÚL
A Kisalföld
Alpokalja vagy őrvidék
A Dunántúli-dombság
A Mecsek és környéke
A Mezőföld
A Dunántúli-középhegység
Budapest és környéke
A Balaton és környéke
FELFÖLD
A Felföld nép- és tájtörténete
Palócföld
Kárpátalja
Az Északi-középhegység
ERDÉLY
Erdély tájai és népe
Erdély történelmi nevezetességei
Erdély egyházai és híres magyar szülöttei
Erdély magyar népcsoportjai
Pillantás a Székelyföldre
A csángók
KÁRPÁT-MEDENCEI földrajz és honismeret (B. I.)
Kezdőoldal Fórum Hasznos honlapok Kapcsolódó irodalom Feliratkozás Levelezés Hallgatható
Keresés: „Haza, a magasban” | in English  

Erdély egyházai és híres magyar szülöttei
Félmillió hívő vett részt Csíksomlyón a pünkösdi búcsú szentmiséjén 1996-banA római katolikusok négy erdélyi (Nagyvárad, Szatmár, Temesvár, Gyulafehérvár), illetve a moldvai (Ias¸i), valamint a bukaresti egyházmegyéhez tartoznak. A magyar római katolikusok több mint fele a gyulafehérvári egyházmegyéhez tartozik, amely ily módon a magyar katolikus élet súlypontja. 1991 augusztusában II. János Pál pápa e püspökséget érseki rangra emelte. A többi egyházmegye a bukaresti érsekséghez tartozik. Ez utóbbi 10 főpásztorból alkotott püspöki karában csak kettő magyar (Nagyvárad, Szatmár), egy német (Temesvár), a többi román, így a magyar katolikusok — bár egyházukban többségben vannak — román irányítás alatt állnak.

A csaknem kivétel nélkül magyar híveket számláló református egyháznak két egyházkerülete van (Nagyvárad, Kolozsvár). A teljesen magyar nemzetiségű unitárius egyház egy püspökséget ölel fel (Kolozsvár). A magyar evangélikus egyháznak ugyancsak Kolozsvár a székhelye.

A hivatalos statisztikától eltérő mérvadó becslések szerint a római katolikus egyház magyar nemzetiségű híveinek száma meghaladja a 900 ezret, a református egyházé pedig 800 ezerre tehető, az unitáriusok száma 100 ezer, az evangélikusoké 25 ezer, a többi vallásé (baptista, magyar görög-katolikus, pünkösdista…) mintegy 100 ezer, így a romániai magyar nemzetiségű lakosság összlétszámát mintegy 2 millióra tartják. Erdélyben, akárcsak Kárpátalján, a protestánsok aránya jóval nagyobb, mint Magyarországon. Ezért e térségben a protestáns iskolák és hagyományok jóval nagyobb szerepet játszottak és játszanak a közéletben, mint az ország más vidékein.

A Székelyföld tudósa, Orbán Balázs síremléke SzejkénFelmérhetetlen az a személyiségekben is fölmutatható kultúrkincs, amit Erdély adott a magyar nemzetnek. Erdély sok kiválóságunk bölcsőjét ringatta, kezdve a sort Mátyás királlyal és apjával, a törökverő Hunyadi Jánossal, folytatva a nagy fejedelmekkel, Báthori Istvánnal, Bethlen Gáborral, Bocskai Istvánnal, I. Rákóczi Györggyel, I. Apafi Mihállyal, illetve Thököly Imrével és II. Rákóczi Ferenccel. Vagy a későbbi korból említhetjük Wesselényi Miklós, gróf Mikó Imre, Teleki László és Teleki Pál politikusok nevét. A tudósok, írók, művészek közül kiemeljük: Apáczai Csere János, Bod Péter Misztótfalusi Kis Miklós, Benkő József, Áprily Lajos, a nemzetnevelő író, Benedek Elek, Bethlen Miklós, Bolyai Farkas és Bolyai János , az utazó Bölöni Farkas Sándor, a polihisztor Brassai Sámuel, Cserey Mihály, az egyházalapító Dávid Ferenc, az orvos és nyelvész Gyarmathi Sámuel, a tudós őshazakutató Kőrösi Csoma Sándor, a népdalgyűjtő Kriza János és Szabó T. Attila nyelvész, Székely Bertalan és Paál László festők, a püspök-író Makkai Sándor, a mártír-püspök Márton Áron, a kultúrpolitikus-írók: Orbán Balázs, Kemény Zsigmond, Mikó Imre, Teleki Sámuel, Bartha Miklós, Bánffy Miklós, Kemény János, Reményik Sándor, Dsida Jenő, Szilágyi Domokos, Székely János meg a székely nép lelkéből szóló Nyírő József, Tamási Áron, Wass Albert, s még hosszan folytathatnánk a sort, elérvén a köztünk élő Sütő Andrásig, Tőkés Lászlóig, Kányádi Sándorig, a balladakutató-gyűjtő Kallós Zoltánig, a tudós, Jakó Zsigmondig és Benkő Samuig.

Erdély kulturális életében meghatározó szerepet játszanak az olyan nagy múltú civil szervezetek, mint az 1859 óta működő Erdélyi Múzeum Egyesület, az ugyancsak évszázados múltú Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesülete, a több évszázada működő énekkarok, kórusok. Állandó magyar színi társulatok, színházak ma Erdély nyolc városában találhatók: Kolozsvárott, Marosvásárhelyen, Nagyváradon, Temesváron, Szatmárnémetiben, Sepsziszentgyörgyön, Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen. Budapest mellett a második magyar operatársulat Kolozsvárt működik. Ezek mellett Nagyváradon és Kolozsvárott van magyar bábszínház is.

© Bethlen Gábor Alapítvány