magyarsag.lap.hu Beállítás kezdőlapnak Bethlen Gábor Alapítvány

Az ANYAORSZÁGI, HATÁRON TÚLI ÉS A KÜLHONI MAGYAROK (B. I.)
Ki a magyar? Mi a magyar?
Kiskáté a magyaroknak
Kik s ki népei vagyunk?
Hányan voltunk, hányan lettünk?
Honfitársak és nemzettársak
A határon túli magyarok
A Kárpát-medence tájai, néprajzi csoportjai
Magyar szórványok, szigetek, tömbök
A nyugati és tengerentúli magyarság
A magyar diaszpóra összetétele, lélekszáma
Magyarok a déli féltekén
Afrika
Ausztrália
Dél-Amerika
Amerikai Egyesült Államok (USA)
Kanada
Ázsia
Izrael
Nyugat-Európa magyarsága
A nyugat-európai magyarok lélekszáma, megoszlása
Európai magyar szervezetek és fórumok
A KÜLHONI MAGYAR DIASZPÓRA (B. I.)
Kezdőoldal Fórum Hasznos honlapok Kapcsolódó irodalom Feliratkozás Levelezés Hallgatható
Keresés: „Haza, a magasban” | in English  

Afrika
A déli féltekén Afrikában él a legkisebb számban a magyarság. Jelentékenyebb számban Dél-Afrikában élnek. Az angol—búr háborúban 50 magyar huszár harcolt a búrok oldalán, később az aranyláz és a gyémántláz szintén csalogatott errefelé szerencsekeresőket honunkból. Trianon miatt is menekültek ide. 1932-ben ők hozták létre a Délafrikai Magyar Szövetséget. A második világháborúban a szövetség működését a hatóságok beszüntették, vezetőiket irredentizmus, kommunistaellenesség és „tengelybarátság” címén internálták. (Tengelyhatalmaknak nevezték a második világháború idején a német—olasz szövetség tagjait.)

A magyar állam politikai magatartásáért Dél-Afrikában — s mint azt a későbbiekben látjuk, szinte minden győztes országban — kollektíve büntették a szervezett külhoni magyarságot, majd a háborús menekülteket is. A második világháború után, majd 1956-ban mégis újabb magyar csoportokat fogadtak be az országba. Ők szervezték újjá a magyarságot, s önerőből építették föl Közösségi központjukat, a Magyar Tanyát.

Az afrikai kontinensen ezenkívül csekély számban élnek magyarok. Néhány családról és személyről tudunk, akik Algéria, Marokkó, Tunézia és Egyiptom városaiban élnek. Maradt néhány magyar birtokos és lakos az egykori brit gyarmatokból függetlenné vált Zambia, Tanzánia, Kenya és Uganda területén is. Nagyobb számban és szigetekben magyarokat tehát csak a Dél-afrikai Köztársaságban találunk, ahol mintegy 15—20 ezren élnek.

Érdekességként említünk egy ősi, Magyarországról elhurcolt kis közösséget, a Szudánban élő magyarabokat. Képviselőik — nagy feltűnést keltve — 1992-ben és 1996-ban is megjelentek a magyarok III. és IV. világkongresszusán Budapesten. A tudósok pedig történelmi források és antropológiai vizsgálatok alapján hitelesítették történetüket. A jeles mérnök, gróf Almásy László 1937-ben a Nílus folyásánál, Wadi Halfa város közelében egy szigeten felfedezett néptöredék, a magyarabok sejkjétől szerzett róla tudomást. E magyar közösséget a törökök hurcolták el az 1500-as évek derekán a távoli Afrikába. Magyar származástudatukat nemzedékeken át megőrizték, de a magyar nyelvet és kultúrát már elfeledték. Nevükben és szívükben magyarok maradtak, sorsukban, nyelvükben, kultúrájukban azonban már eltávolodtak tőlünk.

© Bethlen Gábor Alapítvány