magyarsag.lap.hu Beállítás kezdőlapnak Bethlen Gábor Alapítvány

MAGYARORSZÁG: EURÓPA KICSIBEN (K. Gy. Cs.)
MI A MAGYAR? (K. Gy. Cs.)
A nemzetről és a nemzetjellemről
A nemzeti jelképek világa
A magyar címer és a nemzeti színek
A nemzeti ünnepek
Nemzeti jelképversek, énekek
A magyarság jelképvilágáról
A történelmi panteon
MAGYAROK ÉS SZOMSZÉDAIK (K. Gy. Cs.)
A MAGYAR ŐSTÖRTÉNETRŐL (B. I.)
Elképzelések a magyarság hun–szkíta eredetéről
Isten kardja
A hun-magyar rokonságról
Attila fiai
Csörsz árka
AZ URALTÓL–HUNGÁRIÁIG
MAGYAR NÉPISMERET, NEMZETI JELKÉPEK, ŐSTÖRTÉNET (KGYCS)
Kezdőoldal Fórum Hasznos honlapok Kapcsolódó irodalom Feliratkozás Levelezés Hallgatható
Keresés: „Haza, a magasban” | in English  

A nemzeti jelképek világa
Szokták a nemzetet szimbolikus közösségnek is nevezni. Vagyis: a nemzetet a közös jelképek ereje tartja össze. Jelrendszer, másképpen a közösségi emlékezet által megőrzött — és nemzedékről nemzedékre továbbadott — történetek, képek és jelek. Ennek a jelrendszernek az elsajátítása annak a feltétele, hogy valaki beletartozzék az illető nemzet közösségébe.

Milyen elemek tartoznak ebbe a jelrendszerbe? A nemzeti zászló (színek), a címer, a nemzet himnusza csakúgy, mint a történelmi hősök, a sajátos földrajzi elemek, a gasztronómia, a flóra meg a fauna jellegzetességei vagy a művelődési szokások. Nehéz pontosan meghatározni, meddig terjed a nemzeti jelképek köre. Egyes nemzeteknél másmás lehet a jelképek tartománya. A franciáknak és az ausztráloknak például közkeletű állatjelképük (gall kakas, kenguru) van, nekünk, magyaroknak nincs ilyen, mások által is egyértelműen elfogadott jelképünk az állatok világából. Ezeknek a jelképeknek gyakran igen hosszú az előtörténetük, ám valójában a nemzetté válás folyamatában alakulnak ki, majd rögződik a közösségi tudatban ez a jelrendszer. A jelképek segítik a nemzet megteremtését, a közösséggel való azonosulást. Terjesztik őket az iskolák, a tankönyvek, az egyházak, a nemzeti kultúra olyan meghatározó intézményei, mint a múzeumok, az akadémia, a színházak, és ha létezik valamennyire független állami keret, az állami és helyhatósági kulturális intézmények, sőt a hadsereg is.

Nemzeti jelképeknek tekinthetjük természetesen az állami szuverenitást kifejező szimbólumokat, melyek benne foglaltatnak az alkotmányban. Éppen Közép- Európával és Magyarországgal kapcsolatban fontos emlékeztetnünk arra, hogy — állami önállóság híján — nem azonos körülmények között jöttek létre ezek a jelképek. 1896-ban, amikor Athénben, az első modern olimpián Hajós Alfréd megszerezte hazánknak az első aranyérmet úszásban, a görög királyi katonazenekar az osztrák himnuszt kezdte játszani bajnokunk tiszteletére. Az Osztrák—Magyar Monarchia részét alkotó Magyarország nem számított akkor a nemzetközi jog külön alanyának.

© Bethlen Gábor Alapítvány